Witt János története

35 éve vagyok trafikos a XXII. kerületben, 1984 óta Budafok központjában. 1978-ban váltottam ki a dohány-kiskereskedői működési engedélyemet, és azóta is ez a szakmám. 1998-tól mostanáig betéti társaságként családi vállalkozásban üzemeltettük az üzletet nagyobbik fiam segítségével, akivel felváltva dolgoztunk.

Mozgáskorlátozottként ez a szakma volt számomra az ideális választás, és 14 évvel ezelőtti infarktusom óta még inkább oda kell figyelnem az egészségemre, még kevesebb esélyem van arra, hogy bármi mással foglalkozzak. Igazából nem is szerettem volna, hiszen ez a mesterségem, ehhez értek, ezt szeretem, és engem már mindenki csak úgy ismer Budafokon mint ,,A Trafikos“-t.

Számoltam vele, hogy esetleg egészségi állapotom miatt egyszer vissza kell vonulnom, és át kell adnom az üzletet a családomnak, de arra álmomban nem gondoltam volna, hogy ilyen valóban megtörténhet, és 35 év után egyszerűen megtilthatják, hogy abból éljek, amihez értek.

Sajnos mégis megtörtént. A fiam nevére jelentkeztünk a kiírt pályázatra , aminek csupán az volt az oka, hogy az eredeti pályázati kiírásban a koncessziót még nem lehetett megörökölni, és gondolnom kellett a családom jövőjére is, családi vállalkozásról lévén szó. Azt nem lehetett tudni, hogy a szerződéskötéskor már örökölhető koncessziókat kapnak a nyertesek.

Mi végül nem nyertünk, mint ahogy tudomásom szerint azon vállalkozók nagy részét (ha nem az egészét) is elutasították, akik az elmúlt 10 évben dohánykereskedelemmel foglalkoztak és fenn tudtak maradni. Mindezt a velem kapcsolatban lévő dohánykereskedelmi cégek képviselőitől tudom. Nagyon úgy tűnik, hogy valóban csak FIDESZ-hez közeli, ismeretlen, tapasztalattal nem rendelkező emberek kaptak koncessziós jogot.

A botrány kirobbanása után figyelemmel követtem az eseményeket, és a miniszterelnök beszéde némi reményt adott. Azt mondta, megteremti a jogi hátterét annak, hogy senki ne maradjon munka nélkül azok közül, akik már legalább 20 éve a szakmában vannak.

Az újabb pályázati kiírás szigorított feltételeinek legjobb tudomásom szerint egytől egyig megfelel a vállalkozásunk, ezért beadtuk a pótpályázatot, és joggal hihettük, hogy ezúttal sikerrel járunk: maradhatok a szakmámban.

A körülbelül 270 beadott pályázatból tudomásom szerint kiválasztottak 63 üzletet, köztük az én üzletemet is, amelyeket végig is látogattak, majd elküldték az ajánlást a nyertesek nevével a megfelelő helyre. Először azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a hivatalos honlapon teszik közzé az eredményt, de ez nem történt meg. Sokunk telefonon érdeklődött, mire azt mondták, hogy mindenki személyesen kap majd levelet az eredményről.

Az értesítés megérkezett: ,,Tájékoztatjuk, hogy megküldött jelentkezése alapján megállapításra került, hogy Ön a felhívásban előírt feltételeknek maradéktalanul nem felel meg, így Társaságunk a Pályázati Felhívás alapján Önt dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság tovább gyakorlására nem jogosítja fel.“

Az egész eljárást tisztességtelennek és megalázónak tartom! – zárta sorait a trafikos, aki időközben infarktusgyanúval kórházba került, a szíve egyszerűen nem bírta el a tényt, hogy hiába pályázott kétszer is, hiába felelt meg minden feltételnek, nem kapott dohánykoncessziót. Mint utóbb kiderült, elzáródott egy verőere, így a három nagy artériából már csak egy maradt.

A Népszava munkatársa a Szent Imre Kórház kardiológiai osztályán beszélgetett vele. Az Egy kettétört trafikosélet című cikkben Witt egyebek mellett ezt mondja: ,,Budafokon mindenki tudja, hogy az MSZP Népi Platformjának általános elnökhelyettese és kerületi kongresszusi küldött vagyok. Így, a mai tudásommal már azt sem csodálom, hogy annak ellenére, hogy a botrányt csillapítani szándékozó második körben – és ezt megsúgta valaki –  a 63 pozitívan elbírált között voltam, mégis csak 62 ideiglenes engedélyt adtak ki, engem lehúztak erről a listáról. Tény, hogy a kerületben a 26 nyertes közül jó esetben is csak 5-6-nak van kereskedelmi múltja, a többi sógor, koma, jó barát. (…) Most még azt sem tudom, miből fogom kifizetni a bérleti díjat. Nem az üzletemet, hanem a megélhetésemet vették el.”

És kerületünk politikai vezetői ,,jól alszanak“? – teszik fel a kérdést a Facebookon a Witt Jánossal együttérzők.

Az elkövetkező napok valamelyikén az MSZP, az Együtt 2014-PM és a DK XXII. kerületi szervezete közös flashmobot szervez. A baloldali pártok összefogásának apropóját egy kétszeresen sikertelen trafikkoncessziós pályázat adja.

Witt János huszonkilenc évig üzemeltetett trafikot Budafok központjában. A súlyosan szívbeteg ember azonban nem nyert a mostani koncesszión, sőt: a második körben indoklás és aláírás nélkül utasították vissza pályázatát. A három baloldali párt flashmobbal kíván tiltakozni.

a flash-mobbal kapcsolatban infrmációk:
https://www.facebook.com/Egyutt2014MozgalomBudafokTetenyUjbuda?ref=hl