MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A TASZ-nak igaza van – pedig vannak jó ötletek is a tervezetben. Például a rendbiztosi feladatkör létrehozása. Ez az a hivatalos, sőt rendőri személy volna, aki a rendezvény biztonságára annak bejelentésétől egészen a végéig, feloszlásáig vagy feloszlatásáig gondot visel. Gazdája lenne az eseménynek, felelőse. Ami megint csak kétélű fegyver: a jó rendbiztos aranyat érne, a rossz, gáncsoskodó, kukacoskodó, aggodalmas meg képes lenne tönkretenni akár egy esküvői menetet is. (Jut eszembe: tényleg, az nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá?) Aztán az sem igazán butaság, hogy a rendezvény bejelentője csak természetes személy lehet. Mert tegyük fel, hogy a bálnavadászattal rokonszenvező rendezvényt jelent be a Moby Dick Zrt., amely azonban a környezetvédők tiltakozása miatt botrányba fullad. Nyilván, nem szervezték a kellő körültekintéssel, de kit vegyenek elő? A jogi személyt, a Zrt.-t nem lehet, maximum az ügyvezetőjét, aki esetleg ott sem volt. Ugyanígy kellemetlen, ha a rendezvényt Ahab kapitány jelenti be, ő ugyanis fiktív személy, nem létezik, legfeljebb a közkönyvtárakból lehetne kitiltani.

Viszont ide bekerült egy faramuci kitétel: a bejelentő csakis magyar állampolgár lehet, külföldi semmiképp.

Azonban a hetvenkét órás bejelentési kötelezettség bizony megmarad – mármint, három nappal korábban szólni kell, ha gyűlni akarunk. Habár ez nem is olyan könnyű dolog. Mert ha, teszem azt, kiderül, hogy a közforgalomban kapható muskátlikonzerv valójában cipőpasztát tartalmaz, és nyomokban némi uránsavakat is, a spontán összeverődött tömeg nem fog három napot töprenkedni, odavonul a forgalmazó cég székháza elé menten. No, ilyenkor kell ugyan a rendőri biztosítás – de nem szükséges a bejelentés, hiszen a gyülekezés spontán formájáról van szó. Míg nem törnek, nem zúznak, nem gyújtogatnak. Ugyanígy nem szükséges – elvben – a flashmobok bejelentése, melyeket a rendelettervezet egészen sajátosan határoz meg az 1. paragrafus f.) pontjában:

“f) villámcsődület: előre eltervezett, általában az interneten keresztül megszervezett akció, amelyet olyan emberek hajtanak végre, akik korábban nem ismerték egymást, s csak egyetlen alkalommal találkoznak, hogy véghezvigyék, amit kitaláltak, és ezután különváljanak. A villámcsődület nem politikai esemény, célja az emberek megdöbbentése, a virtuális, interneten köttetett kapcsolatok valódi, szemtől szemben megvalósuló kapcsolattá tétele, valamint a puszta szórakozás.”

Hát, jártam én már mindenféle flashmobon, de egyik sem volt puszta szórakozás… No, mindegy, ha nem kell bejelenteni, nem kell bejelenteni, az is csak nekünk jó. Hanem hát mi van, ha mondjuk egy gárdaavatást, masírozást akarnak flashmobnak vagy spontán gyülekezésnek beállítani? Akkor, kérem, baj van. Azt már nem lehet:

„A spontán gyűlések jogszerűségének megítélése alapján külön foglalkozni kell a szélsőséges szervezetek által tartandó gárdaavatók, felvonulások, masírozások, rendfenntartó tevékenységnek feltüntetett járőrözések kérdésével is. E rendezvények nem tekinthetőek békésnek, részben az ilyen rendezvényeket szervező szélsőséges szervezetek rasszista, erőszakos megnyilvánulásai miatt, részben e rendezvények céljára tekintettel, amely egyértelműen egy adott kisebbség zaklatása, ingerlése és ezáltal erőszakos cselekmények provokálása. E rendezvények azért sem vonhatóak a spontán gyűlések fogalomkörébe, mivel e rendezvénynek nem tekinthetőek olyan rendezvényeknek, amelyre az okot adó esemény miatt rendkívül rövid időn belül lehet csak megtartani, mert a rendezvény későbbi megtartása értelmetlen volna. Tehát nem egy hirtelen kipattanó, gyors reagálást igénylő hír, adat vagy információ miatti felháborodás kifejezése lett volna a rendezvény oka, hanem egy nyilvánvalóan a megrendezést megelőzően hosszabb ideje szervezett avatóünnepség, felvonulás, masírozás. E szélsőséges szervezetekkel kapcsolatban köztudomású tény, hogy az avatáson, a felvonuláson vagy a járőrözésen a felavatandó, valamint masírozó gárdisták méretre készült egyenruhában jelennek meg, őket gyakran hozzátartozóik is elkísérik, tehát hosszabb, hetekig, de akár hónapokig tartó előkészületet igénylő eseményekről van szó, amelyek semmi esetre sem tartozhatnak a spontán gyűlés fogalmi körébe. E tevékenység nem tekinthető a békés gyülekezési jog gyakorlásának, így amennyiben bejelentett rendezvényen történik, az feloszlatható, amennyiben a flashmob vagy a spontán gyűlés lényegével visszaélve próbálnak e szervezetek erőszakos rendezvényeket tartani, azok – lévén nem tartoznak a Gytv. tárgyi hatálya alá – megakadályozhatóak, illetve a résztvevőkkel szemben az Rtv. szerinti kényszerintézkedéseknek és kényszerítő eszközök alkalmazásának – így tömegoszlatásnak – lehet helye”.

Elnézést a hosszú idézetért, de ennek itt kell lennie, fő a pontosság. Mármost akkor mi a helyzet? Az, hogy ha elfogadják ezt a rendelettervezetet, ami még nem biztos, ugyanis értelmes dolgok is akadnak benne, senki sem állíthatja, hogy hirtelen felindulásában egyenruhát varrt, nyilaskeresztet hímzett rája, magára rántotta a pillanat hevében és már ott is találta magát az utcán menetelve – nem tudja, hogy az a zászló, amit később elégetett, mi módon került a kezébe, ő csak egy cukorkát fogadott el. Lehet, hogy a zászlót is hirtelen dühében varrta, ilyen az ember, ha elborul az elméje… No, ennek vége. Azt az uniformist szabatni kellett, varratni kellett, próbálni kellett, volt ideje a delikvensnek, épp elég, hogy meggondolja, mire készül. Nincs kifogás a masírozásra.

És bizony vannak ebben a tervezetben komoly hibák is, amint arra a TASZ rámutat. Kezdjük azon, hogy a gyülekezési jog rendeleti szabályozására semmi szükség, intézkedik afelől a gyülekezési törvény. Azt ugyan lehetne módosítani, de egy külön rendeletnek nem sok értelme van. Meg hát a gyülekezési jog alapjog, amit csak törvényben lehet korlátozni. Aztán összefolyik a spontán gyülekezés fogalma az azonnali reagálású rendezvénnyel. A flashmob meghatározása is érdekes, mert ha ezt tekintjük villámcsődületnek, akkor az egyáltalán nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá… egyszóval, ezer sebből vérzik a tervezet, bár a szándék nemes. Akit érdekel és szeretne elmélyedni a kérdésben, megtalálja a tervezetet itt, a TASZ kifogásait pedig itt.

A végére maradt annak eldöntése, hogy mi a kukorékoló, sárgaréz vasmacskának van szükség egyáltalán erre a rendeletre? Hát bizony, kevés dolog indokolta a beterjesztését, leginkább az egyre szaporodó szélsőjobboldali demonstrációk és azok fenyegető jellege. Az ám, csak olyan lesz ez, ha elfogadják, mint a fringia: jobbra is lehet vele vágni, balra is. Mert ugyan pártolja a békés gyülekezést, tiltja a békétlent: de Magyarországon mindenki tudja, hogy minél több a szabály, annál több az akadály is. Nehogy az legyen belőle, hogy a polgárok jó szándékú gyűléseit szétszabályozzák, a gonosz indulatúakat pedig nagyvonalúan engedik megtartani. Mert bizony így is lehet élni – vagy visszaélni – a joggal.

De egy dolog biztos.

Ha Franciaországban, 1789-ben lett volna gyülekezési törvény és van idevágó rendelet, a Bastille még ma is áll, Robespierre polgártárs pedig jogász létére beleőszült volna az ügymenetbe.

Meglehet, itt is ez a cél.

Szele Tamás